Pannon Egyetem
Ugrás a tartalomhoz

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Az ezeréves Veszprém már a kereszténység felvételét követően fontos szerepet töltött be a humán tudományi képzésben. 1276-ig itt működött az ország első felsőfokú oktatási intézménye (Studium Generale). A veszprémi káptalani iskolát III. Béla emelte egyetemi rangra, és ő bővítette ki stúdiumait, a párizsi mintájára („prout Parisius in Francia”). Az egyetem működéséről nem sokat tudunk, a kor viszonyaiból nyilvánvalóan következik azonban, hogy a 12. század második felében és a 13. században frekventált volt. Erre utal IV. László király 1276-ban kelt egyik okmánya, mely a veszprémi egyháznak tűzvészben való elpusztulásával foglalkozik, és az akkor igazán horribilis összeget kitevő ötvenezer ezüstmárka kártételei között a studium generale 3000 márka értékű könyvtárát említi. A király egy másik, 1277-ből származó okirata, mely ugyancsak a veszprémi könyvtárat említi („Libris omnium scienciarum”). Az egyetem tanári karát nem ismerjük. Az elsőhöz hasonlóan, a később létrejött veszprémi felsőfokú iskolák is mind egyházi intézmények voltak.

A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar (MFTK) elődje Tanárképző Kar néven 1990 őszén jött létre egyetemi karként az akkor Veszprémi Vegyipari Egyetem önálló egyetemi karaként tanárok és bölcsészek képzésére. Az elmúlt 20 évben a Kar profiltisztításon esett át, így előbb Bölcsészettudományi Kar volt az elnevezése, majd 2007-től Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar néven működik.

Az MFTK bölcsészet- és társadalomtudományi, szakterületű szakokat, valamint tanári szakokat gondoz. Az MFTK 2005 folyamán benyújtotta a Bologna-típusú képzés szempontrendszerei alapján elkészített összes működő szakjának BA szintű szakindítási kérelmét a korszerű és az európai felsőoktatás normáival harmonizáló törekvések jegyében, ezzel is igazolván a Kar regionális tudás- és innovációs központ szerepét. A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar a graduális képzésben alap-, mester- és osztatlan tanári képzéssel van jelen, míg a posztgraduális képzésben a szakirányú továbbképzési szakok és Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolája által képviseli magát.

 

A Kar dékánjai

1990–1998    Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár
1998–2002    Dr. Lengyel Zsolt egyetemi tanár
2002–2006    Dr. Földes Csaba egyetemi tanár
2006 –2010   Dr. Szilágyi István egyetemi tanár 
2011–2017    Dr. Horváth Géza egyetemi docens
2017-             Dr. Navracsics Judit

 

A Kar oktatási egységei

  • Angol-Amerikai Intézet
  • Germanisztikai  és Fordítástudományi Intézet
  • Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet
  • Neveléstudományi Intézet
  • Tanárképző Központ
  • Társadalomtudományi Intézet

 

 

Az Angol-Amerikai Intézet által működtetett ötéves képzés első hallgatói angol-kémia szakos tanárként szereztek oklevelet. Az 1990-ben indított hároméves angol nyelvtanárképzés jelentősen hozzájárult az orosztanárok átképzéséhez, az angoltanárok körének bővítéséhez, valamint alapot nyújtott a hallgatóknak ahhoz, hogy tanulmányaikat a graduális képzésben folytassák egyetemünkön. Az ötéves Angol Nyelv és Irodalom szakos bölcsész- és tanárképzés fokozatosan alakult ki és fejlődött tovább egyszakos formában, valamint más szak-párokkal is (számítástechnika, műszaki informatika, környezettan, hittudomány, német nyelv és irodalom, színháztudomány, francia nyelv és irodalom, alkalmazott nyelvészet, magyar nyelv és irodalom, ember- és erkölcstan, nemzetközi tanulmányok). A Bolognai folyamat következtében anglisztika BA és MA, valamint angol tanári mesterszakot gondoz

 

 

A Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet a német nyelv-, irodalom és kultúratudomány, a német szakdidaktika, a német kisebbségtudomány (német mint kisebbségi nyelv), valamint a fordító- és tolmácsképzés területén végez kutató és oktató munkát. Mind nappali, mind levelező tagozaton képzünk bölcsészeket és tanárokat, valamint fordítókat és tolmácsokat.

Az Intézet egységei:

  • Német Nyelvtudományi Intézeti Tanszék
  • Német Irodalomtudományi Intézeti Tanszék
  • Fordító- és Tolmácsképző Intézeti Tanszék

Kutatási spektrumunk felöleli a német nyelvtudomány, a német irodalomtudomány, a német kisebbségtudomány és a német szakdidaktika különféle témáit. Legfontosabb integratív vonulatunk a különböző kutatási területeken belül az interkulturalitás megjelenési formáinak vizsgálata.

 

A Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, az Irodalom- és Kultúratudományi Intézet és a Magyar Nyelvtudományi Tanszék összevonásával jött létre. Ezek az egységek ma intézeti tanszékekként működnek. Oktatói részt vettek a magyar alapszak, azon belül a nyelvmentor, színháztörténet, digitális szerkesztő és ügyvitel szakirányok oktatási programjának kidolgozásában, elkészítették az alkalmazott nyelvészet mesterszak alapító és szakindítási dokumentumát, az irodalom- és kultúratudományi mesterszakot, a színháztudományi mesterszakot, a nyelv- és beszédfejlesztő szakirányú továbbképzési szakot. Az osztatlan tanárképzésben a magyar, valamint a dráma- és színházismeret szakokért felelős az intézet.
2013 óta nemzetközi elismertségű külföldi professzorok is oktatnak az intézetben. A Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola törzstagi, témavezetői és oktatói közösségének többségét a Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet adja.

 

 

A Neveléstudományi Intézet 1999. július 1-jén Zsolnai József kezdeményezésére alakult meg Pápán a Neveléstudományi Intézet. Az induláskor az Intézet kutató-fejlesztő tevékenysége átfogta a magyar közoktatás és a pedagógusképzés egészét. 2006-ban Pedagógia alapszak, majd 2008-ban Neveléstudományi mesterszak indult, 2019-ben pedig Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterképzés indulhat. A Pápán eltöltött évek után az Intézet 2017-től Veszprémben tevékenykedik, jelenleg négy szervezeti egységből áll: Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont; Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja; Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ; Zsolnai József Archívum, Dokumentumtár és Kutatóközpont. Az Intézet jelentősebb tevékenységi formái: a Pedagógia alapszak, a Neveléstudomány mesterszak és a Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterszak gondozása; oktatás az intézet szakjain, a tanárképzésben, a kar egyéb szakjain és a különböző pedagógus-továbbképzésekben; kutatómunka a neveléstudomány és más társadalom- és bölcsészettudományok területén; az intézetalapító Zsolnai József pedagógiai rendszerének és recepciójának kutatása; Zsolnai József-életműgyűjtemény teljesé tétele, feltárása és kutatása; az ÉKP Országos Központon keresztül az ÉKP és NYIK programok használatának koordinálása; közreműködés egyetemi és kari projektek megvalósításában.

 

 

A Tanárképző Központ jogelődje, a Pedagógia-Pszichológia Tanszék 1991-ben alakult meg.
A tanárképzésének pedagógiai-pszichológiai programja a tanszék alakulásának idején jelentősen eltért a hazai pedagógusképző intézmények programjától speciális pályaszocializációs irányultságával. A hagyományos elméleti és gyakorlati tárgyak mellett a pályaszocializációt szolgáló tantárgyi blokkban az önismereti gyakorlat, a pedagógiai helyzetgyakorlat és az esetmegbeszélő gyakorlat a képzés kötelező tartalmi elemeként szerepelt. 
Míg a kilencvenes évekre, továbbá az ezredfordulóra a képzési területek bővülése és a képzési tartalmak kialakulása jellemző, addig a 2000-es évek második felében a tanárképzés átalakulása dominált, ezen túl fontos tendenciának bizonyult, hogy a veszprémi tanárképzés egyre fokozottabb szerepet vállalt a hazai és nemzetközi kutatásokban, a szakmai kommunikációban. A bolognai rendszer bevezetése döntő szerepet játszott a pedagógusképzés újradefiniálásában.
2006-ban a Pedagógia – Pszichológia Tanszék a Pedagógiai Kutatóközponttal és az Értékközvetítő Pedagógiai (ÉKP) Központtal létrehozta a Neveléstudományi Intézetet, amelyen belül új név alatt, Tanárképző Központként működött tovább. A Központ az egyetemen belüli partneregységek közreműködésével elkészítette a tanári mesterképzési szak nappali és levelező tagozatos tantervét, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság 2007 novemberében hagyott jóvá.
A Pedagógia-Pszichológia Tanszéken, majd utódján, a Tanárképző Központban jelentős kutató és fejlesztő tevékenység folyt, illetve folyik. Ezek a kutatások egyénileg, valamint kutatócsoportokban valósulnak meg, a 2000-es éveket a helyi tanárképzés hagyományaiból adódóan a pályaszocializációs, pszichológiai és kommunikációs vizsgálatok határozták meg.

 

 

A Társadalomtudomtudományi Intézet elsődleges feladatának az általánosan és szakmailag művelt, a társadalomban eligazodni képes, autonóm értelmiségi személyiségek kialakítását, illetve az ebben való közreműködést tekinti. A fenti célt a filozófia, a politikatudomány, a szociológia, a jog és a történelem egyes részterületeinek oktatásával, valamint az ezekre épülő speciális kollégiumok, illetve választható tárgyak rendszerével kívánja elérni.
Az oktatási portfólió kiszélesítése 1999 szeptemberétől vette kezdetét az Európai Tanulmányok specializáció bevezetésével, amelyet a 2003 szeptemberében indult Nemzetközi tanulmányok osztatlan képzésű öt éves egyetemi szak indítása követett. A bolognai rendszer bevezetésének folyamatában került sor 2005-ben a nemzetközi tanulmányok alapszak (BA), majd 2008-tól a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak (MA), a társadalmi tanulmányok alapszak (BA) és a politikatudományok alapszak (BA) akkreditálására és meghirdetésére. 2018-ban akkreditáltattuk a kommunikáció- és médiatudomány alapszakot (BA).
Alapképzéseink lehetőséget kínálnak arra, hogy az itt végzettek tanulmányaikat bölcsész- és társadalomtudományi mesterképzés keretében folytassák.
Oktató és kutató munkáját a titkárság, a hallgatókkal való kapcsolattatást az intézeti Facebook-oldal (facebook.com/polfilantrop/) segíti.

 

A Karon működő központok, nem oktatási egységek

1998 márciusában Európai Uniós pályázat eredményeként Európai Tanulmányok Központ, 1999 novemberétől Európai Dokumentációs Központ létesült a karon. 1999-ben a Kar pápai székhellyel Pedagógiai Kutatóintézettel gazdagodott, az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központjával és a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékkel szervezeti egységet alkotva 2008-ban Neveléstudományi Intézetté alakult. 2002-ben akkreditálták a Pannon Nyelvvizsgarendszert, amelyet az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék munkatársai fejlesztettek, és azóta működik a Pannon Nyelvvizsgaközpont az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék keretein belül. 2008. szeptember 1-jén alapítottuk az Interkulturális Nyelvészeti/Germanisztikai Kompetenciaközpontot. A tudásközpontnak az a feladata, hogy koordinálja és intenzívebbé tegye a nemzetközi interkulturális nyelvészeti kutatásokat a germanisztika tudományterületén, valamint hogy olyan nemzetközi tudományos fórumot hozzon létre, amely lehetővé teszi a rendszeres nemzetközi tudományos eszmecserét az interkulturális germanisztika nemzetközileg elismert szakemberei és fiatal kutatók, illetve doktoranduszok között. Működését – neves professzorokból álló – nemzetközi tudományos tanács segíti. A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok Tanszéken 2005-ben jött létre a Mediterrán Kutatócsoport.

 

 

Műhelymunka, kutatás

1997 óta évente rendezi meg az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék a nemzetközi Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemet, és szerkeszti az Alkalmazott Nyelvtudomány és a Nyelv – beszéd – írás című folyóiratokat. Az Angol-Amerikai Intézet az America Week rendezvénysorozatot szervezi évente, és rendez angol nyelvű, az angolszász világgal kapcsolatos konferenciákat. Az Antropológia és Etika Tanszék gondozza az Iskolakultúra című folyóiratot, valláskutatásokat végez, és zeneesztétikai műhelyt működtet. Éjszakai Egyetem keretén belül is tart előadásokat. A Germanisztikai Intézet szerkesztésében jelenik meg a Zeitschrift für Mitteleuropäische Germanistik és a Beiträge zur Interkulturellen Germanistik. A Magyar Irodalomtudományi Tanszék kidolgozta Az elbeszélő diszkurzus (elmélet, történet, műfaj) alapkutatási projektet, melyet az OTKA tematikus pályázat keretében támogatott a 2003-2005-ös időszakban. Ennek keretében 2003-ban országos konferenciát rendeztek, melynek anyagát A regény nyelvei címen jelentették meg. 2005 őszén folytatták le a második regényelméleti konferenciát, melynek anyaga A regény és a trópusok  címen látott napvilágot.  Céljuk, hogy a magyar és az európai regény kutatásának központját alakítsuk ki a Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén. A Magyar Nyelvtudományi Tanszék a Veszprém megyei regionális köznyelv kutatását végzi. A Neveléstudományi Intézetben folyamatos kutató-fejlesztő tevékenység folyik, melynek témái: a serdülők erkölcsi és kritikai gondolkodása, a kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei, a tantárgyköziség pedagógiai megközelítései, a curriculum fejlesztés nemzetközi tendenciáinak, trendjeinek összehasonlító pilot elemzése, a pályakezdő pedagógusok szakmai beilleszkedése, az osztályfőnöki tevékenység aktuális állapota, illetve a kezdőszakasz problémái, individuálpszichológiai szempontú életstílus-elemzés, bátorító pedagógiai konstruktív kommunikációs stílus elemzése. A tanszék munkatársai az említett témákról rendszeresen tartanak pedagógus továbbképzéseket, előadói és szekcióvezetői minőségben gyakran résztvevői tudományos konferenciáknak. A Színháztudományi Tanszék kortárs magyar drámák feltárásával, elemzésével és régi magyar drámák kritikai kiadásával foglalkozik. 1998 és 2007 között szerkesztette a Theatron színházelméleti folyóiratot. A Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet szerkeszti a Pro Philosophia Füzeteket, amely a történelemre és a kultúrára reflektáló írások mellett a művészetelméletek, a színháztudomány, a vallásbölcselet, politikai filozófiák, társadalomelméletek, életfilozófiák, nyelvfilozófia, irodalomelmélet, fenomenológia témakörökben született publikációkat jelentet meg. A Mediterrán Világ címmel folyóiratot és konferenciasorozatot szerveznek az Intézet oktatói. A Comitatus folyóirat első száma 1991. július 15-én jelent meg, a kiadói feladatokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Irodája látta el, 2007. március 31-éig, az Iroda megszüntetéséig, azóta a TNTI munkatársaiból álló alapító Egyesület végzi a szerkesztői és kiadói tevékenységet is.